2010. október 27., szerda

Simonnal itthon.

Végre hazaérkeztünk a kórházból és mindenki jól van, és minden megoldódott, mégha nem is ment minden simán. Itthon jó lenni.
Simon rengeteget akar enni, az igény szerinti szoptatásban hívők szerint mindig mellre kéne tenni, ha kéri és én elméletileg szimpatizálok ezzel a nézettel, de időnként "parancsmegtagadok". Főleg akkor ha evett vagy 30 percet, kb annyit elvan magában, vagy kicsit sírdogál, majd rákezdi újra 30 perc múlva. Akkor úgy érzem, hogy na ez sok a jóból. 

Még kicsit nem érzem, hogy milyen arányban adagoljam ide a nagyon részletes babápolási, szoptatási tapasztalataimat, illetve mennyire legyen inkább egy általános helyzetjelentés az itteni hangulatokról. Mindegy...majd kialakul.
Addig is van egy-két isteni fotó, amit mindenki örömére felteszek, beszéljenek azok helyettem!

Első séta hirtelen útbaigazítással.   

3 megjegyzés:

  1. Szupercuki, exkluzív képek csak a blog olvasóinak?!
    Az apró lábak... őrület. Mindkét bokájára tettek szalagot a kórházban? Szépek vagytok azona fény-árnyékoson nagyon.
    Hajrá Simon, hajrá Eszter és Andris! Jó összeszokást

    VálaszTörlés
  2. Ne gondolkozz az arányokon, csak nyomasd, ami jön!
    Elég vicces; olyan a keze meg a lába, mint egy öregemberé. Aztán hipp-hopp kisimul a bőre, és nem győzi az ember fogdosni, simogatni a kis Puhatestűt :)
    Jó nézni titeket! NÁ

    VálaszTörlés