Simon rengeteget akar enni, az igény szerinti szoptatásban hívők szerint mindig mellre kéne tenni, ha kéri és én elméletileg szimpatizálok ezzel a nézettel, de időnként "parancsmegtagadok". Főleg akkor ha evett vagy 30 percet, kb annyit elvan magában, vagy kicsit sírdogál, majd rákezdi újra 30 perc múlva. Akkor úgy érzem, hogy na ez sok a jóból.
Még kicsit nem érzem, hogy milyen arányban adagoljam ide a nagyon részletes babápolási, szoptatási tapasztalataimat, illetve mennyire legyen inkább egy általános helyzetjelentés az itteni hangulatokról. Mindegy...majd kialakul.
Addig is van egy-két isteni fotó, amit mindenki örömére felteszek, beszéljenek azok helyettem!
Első séta hirtelen útbaigazítással. |
Szupercuki, exkluzív képek csak a blog olvasóinak?!
VálaszTörlésAz apró lábak... őrület. Mindkét bokájára tettek szalagot a kórházban? Szépek vagytok azona fény-árnyékoson nagyon.
Hajrá Simon, hajrá Eszter és Andris! Jó összeszokást
Ne gondolkozz az arányokon, csak nyomasd, ami jön!
VálaszTörlésElég vicces; olyan a keze meg a lába, mint egy öregemberé. Aztán hipp-hopp kisimul a bőre, és nem győzi az ember fogdosni, simogatni a kis Puhatestűt :)
Jó nézni titeket! NÁ
ok:)
VálaszTörlés