Family a hóesésben.

Apuka és anyuka.

Elmélet és gyakorlat.

Az elmúlt időszak sok tanulással és tanulsággal volt teli. A nagymamák ittléte segítette a hétköznapokat, ugyanakkor feladta a leckét együttélésből, amit újra lehetett tanulni. A tömbösített családi élet fogalom ekkor született meg bennem. Sokmindent jelent ez számomra, de most részletekbe nem fogok belemenni:)

Anyukának lenni nagyon jó dolog, főleg, ahogy egyre nagyobb biztonsággal vagyok együtt a Simonnal. Kifejezetten nyugodt és boldog babának látom és ez jó. Ugyanakkor a visszajelzés a környezetemből néha hiányzik, tényleg jól csinálom, tényleg jól van ez a gyerek? (a válasz persze tudom, hogy igen:)) De mégis az itteni emberek nem ismernek régóta, nem tudnak mihez viszonyítani.

Ettől függetlenül az élet kifejezetten szép és jó. Nagy a bódogság!

A rögvalósághoz még az is hozzátartozik, hogy a laptop valószínűleg meghalt és lehet, hogy magával vitt sok-sok képet, videót és egyéb dokumentumokat. persze ez még nem biztos, de most azért nem fogok képet rakni ehhez a bejegyzéshez, mert nincs, illetve nem elérhető:)

A karácsonyt kifejezetten várom, hogy hármasban töltsük. Nem elsősorban a karácsony estét, hanem ezt az időszakot, amikor felfedezzük végre Londont hármasban. Séták, kiállítások, éttermek. 

Most ilyennek szeretném a karácsonyt!